[2817] formīca, ae, f. (von μύρμηξ, äol. βύρμαξ, βόρμαξ), die Ameise, Plaut. trin. 410. Titin. com. 34. Cic. de nat. deor. 3, 21. Sen. de tranqu. anim. 12, 3. Plin. 11, 108. Verg. georg. 1, 186. Prop. 3, 13, 8. Ov. met. 7, 625: pinnatae formicae, Suet. Ner. 46, 1.