χαριέντως , adv . von χαρίεις , anmuthig, scherzhaft, geistreich, allerliebst; πάνυ γὰρ χαριέντως καὶ μεμελημένως ἔχει τὰ εἰρημένα Plat. Prot . 344 b , vgl. Polit . 300 b Phaed . 87 a , auch ironisch; – gutmüthig, ...
... b ; Folgde. – Bei den Attikern χαρίεις von Personen gesagt = durch seines Betragen einnehmend, artig, auch witzig, ... ... ἀστεῖον καὶ χαρίεν V. H . 1, 2; Plat . χαρίεις ἂν εἴη ὁ ἐν τῇ ποιήσει μιμητικὸς πρὸς σοφίαν περὶ ὧν ἂν ποιῇ ...
ἀ-γνώμων , ον (γν ... ... 49 mit ἀχαριστότερος; ἀγνωμονέστατος Plut. vit. pud . 3 im Gegensatz von χαρίεις , u. ib . 10; – Adv . ἀγνωμόνως , in ...
χαρίζομαι , fut . -ίσο ... ... ; Καλλίᾳ χαριζόμενος παρέμεινα , dem Kallias zu Gefallen, Prot . 362; χαριεῖσϑον ἐμοὶ καὶ τούτοις πᾶσι Euthyd . 275 a ; οὐ χαριεῖσϑε τούτοις Thuc . 3, 40; δέομαι μὲν χαρίσασϑαι, δέομαι δ' ...